Kegyetlen az idő. A hajdani Sólyomszem már nem lát olyan messzire, mint régen, a Vadölő nevet sem viselhetné, mert erejéből már csak a csapdaállításra telik - bizony megöregedett már Nathaniel Bumppo, a legendás vadász, az amerikai erdők és puszták sápadtarcú harcosa. Bátorsága és tettrekészsége azonban még a régi. Még képes megállítani a rohanó bölénycsordát, még nem egyszer túljár az ellenséges indiánok eszén. Szükség is van rá, mert ezúttal egy elrabolt fiatalasszony, egy bájos szerelmespár és egy kétbalkezes tudós életét kell megmentenie. Meg-megújuló indiáncsatározások és hajszák között vezeti védenceit a sziú tolvajok és az emberrabló Bush család elől egy barátságos indián törzs táborába...A Bőrharisnya-sorozat utolsó könyvében még egyszer régi fényében felragyog a hajdani indiánélet romantikája, még egyszer részesei lehetünk azoknak a lélegzetelállítóan izgalmas, fordulatos kalandoknak, amelyeknek magányos hőse az agg vadász - a vadon egyetlen igaz, tiszta lelkű embere.

Vadölő, Sólyomszem, Bőrharisnya - ki ne halotta volna ezeket a neveket, aki az indiánregényeket szereti? Natty Bumppót nevezik így indián barátai. Az ő élettörténete fűzi egybe James Fenimore Cooper híres regénysorozatát, amely itt egy kötetben jelenik meg. Észak-amerikai indiánokról, fehér telepesek harcáról, az angol-francia gyarmatosítók viszályairól szólnak ezek a kalandos, izgalmas érdekes könyvek Megelevenedik az amerikai őserdők világa, a legendás mohikán vezér, Csingacsguk és hű barátja, Natty Bumppo élete. A kalandos történet mellett az olvasó a természet s az egyszerű élet hangulatos, szép leírásaiban is gyönyörködhet.

Cooper könyveiért több mint száz éve lelkesedik az ifjúság. Generációkat bűvölt el kalandosságával, hiteles természetismeretével, örökéletű romantikájával. Az utolsó mohikán, Cooper indiánregény-sorozatának második kötete abban az időben játszódik, amikor az angol és a francia gyarmatosítók elkeseredett harcot vívtak egymással Észak-Amerika birtokáért, az indián törzsek pedig részben a franciák, részben az angolok szövetségeseivé lettek, miközben saját területük egyre zsugorodott.Történetünkben Munro alezredes leányai egy angol katonatiszt kíséretében az őserdőn keresztül apjukhoz igyekeznek a William Henry-erdőbe.Vezetőjük egy irokéz indián, aki az angolok szolgálatában áll, noha törzse a franciák szövetségese. Magua, az irokéz, tévútra csalja őket, mert gyűlöli az alezredest. Szerencsére találkoznak Sólyomszemmel, aki két mohikán barátja társaságában arra vadászik. Az izgalmas történet folyamán a tábornok két lánya két ízben is indián fogságba esik. Hősi halált hal az ifjú mohikán, akivel kivész a mohikánok nemes indián törzse.

A rokonszenves jellemű, felejthetetlen Natty Bumppo, aki Cooper minden indiánregényében más-más néven szerepel, ebben a könyvben a Bőrharisnya nevet viseli. Ez sorrendben a negyedik Cooper öt világhírű indiánregénye közt, melyet örömmel olvas az egész világ ifjúsága. Érdekes megemlíteni, hogy Cooper indiánsorozatából valamikor, 1823-ban, ez a kötet jelent meg elsőnek. A regény egyik hősében, Marmaduke Temple bíróban Cooper saját édesapját rajzolja meg, akinek élete sok rokon vonást mutat a regényalak történetével. A Bőrharisnya cselekménye 1793-94-ben játszódik le, a modern Amerika kialakulásának első idejében. Natty Bumppo és indián barátja, Csingacsguk múltba révedező, öreg szemével nézi a körülöttük kavargó eseményeket és a sok változást, melybe nehezen tud belenyugodni. Ha nincs is mindig igazuk, életük a barátságnak, a hűségnek, a természet szeretetének és az egyszerű ember egyenes gondolkodásának szépségét hirdeti.

Vadölő, Sólyomszem, Bőrharisnya - ki ne halotta volna ezeket a neveket, aki az indiánregényeket szereti? Natty Bumppót nevezik így indián barátai. Az ő élettörténete fűzi egybe James Fenimore Cooper híres regénysorozatát, amely itt egy kötetben jelenik meg. Észak-amerikai indiánokról, fehér telepesek harcáról, az angol-francia gyarmatosítók viszályairól szólnak ezek a kalandos, izgalmas érdekes könyvek Megelevenedik az amerikai őserdők világa, a legendás mohikán vezér, Csingacsguk és hű barátja, Natty Bumppo élete. A kalandos történet mellett az olvasó a természet s az egyszerű élet hangulatos, szép leírásaiban is gyönyörködhet.

Vadölő, Sólyomszem, Bőrharisnya - ki ne halotta volna ezeket a neveket, aki az indiánregényeket szereti? Natty Bumppót nevezik így indián barátai. Az ő élettörténete fűzi egybe James Fenimore Cooper híres regénysorozatát, amely itt egy kötetben jelenik meg. Észak-amerikai indiánokról, fehér telepesek harcáról, az angol-francia gyarmatosítók viszályairól szólnak ezek a kalandos, izgalmas érdekes könyvek Megelevenedik az amerikai őserdők világa, a legendás mohikán vezér, Csingacsguk és hű barátja, Natty Bumppo élete. A kalandos történet mellett az olvasó a természet s az egyszerű élet hangulatos, szép leírásaiban is gyönyörködhet.

A nagy sikerű Geronimo, Az utolsó mohikán, vagy a Farkasokkal táncoló mind a sokunk fantáziáját megmozgató indián mítoszt vitték vászonra. A számos romantikus western alapját képező történetet J. F. Cooper írta meg először, a már klasszikus Bőrharisnya-könyvekben. A vadregényes tájakon játszódó romantikus történetekben könyörtelen skalpvadászok és harcedzett telepesek állnak szemben egymással, miközben egy fiatal vadász, Natty Bumppo példamutató emberséggel, igazságosztóként áll ki indián és fehér barátaiért. A Vadölő nevet kiérdemelt ifjú Csingacsgukkal, a delavár főnökkel járja a hadiösvényt, ahol az őslakos "rézbőrűek" és a gyarmatosító "sápadtarcúak" között dúl a véres háború, a feltérképezetlen vadon meghódításáért. Cooper regényei ma is több generációból "szedik" rajongóikat, hiszen lebilincselően izgalmas műfajt talált ki, amelyben az indiánok hősi korszakának állít emléket, a rezervátum előtti időkből. A Vadölő a Nagy indiánkönyv első része, amelyet Az utolsó mohikán, a Nyomkereső, a Bőrharisnya és A préri követ soron.

- Indiánok az erődben! - hangzik a rémült kiáltás, az őr vérében fekszik, s a katonák a tettest hajszolják. A bátor indián főnök már messze jár, testvéreit, a Nagy Medve Fiait gyűjti össze, hogy felvegyék a harcot a fehérek ellen, akik őseik földjéről a rezervátumba akarják kényszeríteni a dakoták törzsét. Az izgalmas történet szerzője jól ismeri az indiánok életét. A múlt század második felében játszódó regénye hitelesen ábrázolja a dakoták elkeseredett harcát, küzedelmes életét, a fehérek cselszövéseit, kegyetlenkedéseit. A fehérek szószegése következtében a fiatal indián főnök, Tokei-ihto fogságba kerül, és népe elindul a gyűlölt rezervátum felé, de a dakoták története ezzel nem ér véget, a bátor indián újra népe élére áll. De ez már egy másik regény. Címe Tokei-ihto visszatér.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Tokei-ihto, a Medve-csapat fiatal főnöke kiszabadul a fogságból, visszatér népéhez, és sok keserves megpróbáltatáson át végül Kanada földjére vezeti kis csapatát, ahol háborítatlanul élhetnek és dolgozhatnak. A kalandokban bővelkedő történetből megismerkedhetünk az indiánok mindennapi életével, ősi szokásaival, nemes erkölcsével, hagyományos bátorságukkal és olthatatlan szabadságvágyukkal.

Részlet a műből: "Az erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok… A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek – keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj – ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Részlet a műből:
"Az erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok…
A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek – keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj – ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek.
Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Részlet a műből: "Az erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok… A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek – keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj – ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Sok új szereplõvel ismerkedünk meg a szerzõ ezen mûvében. Többek között a híresen jó lövõ, biztos kezû Old Surehanddel, a távoli Nyugat meghatározó egyéniségével és - a történetünk idején már idõs - Old Wabble-lel, a cowboyok egykori királyával. Jefferson Cityben, Thick anyó ,,szállodájában" esténként egymást követik az érdekes, kalandos elbeszélések. Sokan, sokféleképpen írják le a helyszínt, a szereplõket, a gyakran hasonló eseményeket. Ezekbõl egy titokzatos gonosztevõ, egy mindenre elszánt bandita alakja rajzolódik ki. Õ a ,,tábornok"...Részesei lehetünk a nagy vadász kiszabadításának a vérszomjas vörösök fogságából. Ám alig hogy biztonságos távolságra kerülnek, máris belecsöppennek a Llano Estacadón dúló indián háborúba. Két, örökös villongásban élõ törzs, az apacs és a komancs csapnak össze, életre-halálra. Azonban ezúttal is elmarad az esztelen vérengzés, hiszen Old Shatterhand színrelépésével a békepárti, emberbarát szemlélet gyõzedelmeskedik. A jók, az igazak büntetõ csapatot szerveznek ellene Old Shatterhand vezetésével. Hamarosan Winnetou is csatlakozik és késõbb még valaki: egy rejtélyes, magányos indián...Old Wabble mindvégig elõttük lovagol. A ,,Gonosz" szolgálatába állt, önmagával meghasonlott, jobb sorsra érdemes embernek ez az útja tragédiához vezet. Elhagyva Jefferson Cityt, utunk során káprázatos helyeken barangolunk. Bejárjuk a Sziklás-hegység legszebb tájait és izgalmas kalandokat élünk át hõseinkkel, mígnem a messzi távolban feltûnik a Devil's Head komor sziklatömege...

A bosszú bár önmagában is kerek élvezhető történet folytatja a Haramia hőseinek kalandos történetét. Old Shatterhand és Winnetou tovább küzd a kegyetlen rablóbandával. Ismét találkozunk a különös banditával Old Wable-vel és fény derül a titokzatos arany gyűrű titkára is A bosszú utoljára 50 évvel ezelőtt jelent meg, ezért reméljük, hogy újdonság értéke miatt is minden May rajongó könyvespolcára kerülhet.

„Az indiánok szentül meg vannak győződve róla, természetesen a naiini törzshöz tartozó beavatottak kivételével, hogy a fekete táltos csodáló. Ez a hit persze a ló tulajdonosának tekintélyt és előnyöket szerzett. Óvakodtak vele vagy a törzsével kikezdeni, mert őt éppen olyan sérthetetlennek hitték, mint a lovát.”
A jó mindig elnyeri jutalmát, a gonosz a büntetését. De May Károly könyvéből kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű. Különösen nem az a vadnyugaton. Fekete Táltos, a ravasz, rettegett komancs főnök, a „prérivadászok hóhéra” egy vasútépítő telepet készül megtámadni. Egy füst alatt gyűlölt ellenségeit, Old Shatterhandet és Winnetout el is szeretné fogni. Hogy ujjong majd a komancs törzse, ha kínzócölöpön látja őket! Vajon sikerül-e neki? Sok izgalmas kalandot él át, sok titkos tervről, cselről, rajtaütésről, győzelemről és vereségről értesül az olvasó, amíg a regény végére érve, megtudja.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Brétigny gróf, a tengerek réme, akit csak Kaiman kapitányként emlegetnek. Elküldi Saccard lovagot a L´ Horrible fedélzetén az Antillák felé. Útközben megtámadják a hajót az angolok, s a lovag nőnek öltözve menekül meg. A hajó visszaszerzése érdekében megölik Thieme ékszerészt. A rabolt ékszerekkel és pénzzel a gróf és a lovag a vadnyugatra menekülnek.
A gróf az ékszerész fiaként, a lovag, mint barát, keresik meg az ékszerész testvérét, aki ezredesként itt szolgál. Megpróbálják becsapni az ezredest, hogy segítsen visszaszerezni a hajójukat. De az ezredes barátja, Winnetou gyanút fog, és megkezdődik a hajsza a két elvetemült gazfickó ellen.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Bizonyára emlékszik még az olvasó A Medveölő fiára. Néhány onnan ismerős szereplő története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlő a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sőt megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hőseink – az életükért küzdő áldozatokkal együtt – végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki – akár olvasta A Medveölő fiát, akár nem – izgalommal kíséri végig a regényt.

"Kelly kocsmája a fűvel benőtt, hepehupás országút szélén állt, s leste a vendégeket, akik a mexikói határ felől Arizona fővárosába, Tucsonba igyekeztek, majd onnan tovább, a Colorado folyón át Kaliforniába." Már az első sorokból is látható, hogy a May-regények megszokott színhelyén vagyunk; rövidesen az is kiderül, hogy sorra megérkeznek a korábbi regényekből jól ismert szereplők: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank, Sam Hawkins és mások. A történet magva egy szélhámosság: egy bankárra rá akarnak sózni egy állítólagos olajlelőhelyet. A csalás majdnem sikerül, de csak majdnem, hiszen közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő. Két indián törzs és egy kivándorló társaság is érdekes szerepet játszik a történetben. Az izgalmas regényt Szinnai Tivadar átdolgozásában olvashatjuk.

Buttler, a bandita társaival egy arizonai karaván megtámadására és kifosztására készül. Szerencsére a korábbi May-regények olvasói számára már ismerős Sam Hawkins áldásos tevékenységének köszönhetően a bandát elfogják a katonák, ám Buttler megszökik. A regényben sorra tűnnek fel az indiántörténetek rajongóinak kedvenc hősei: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank és mások. A cselekmény egy szélhámosság körül bonyolódik: Buttler és a nagystílű Grinley, az olajkirály összeáll és ördögi tervet eszelnek ki. Grinley egy értéktelen területet szeretne csillagászati áron rásózni egy mit sem sejtő bankárra. Ennek érdekében feltölt egy tavat olajjal, hogy úgy tűnjön, mintha értékes olajmező lenne. A zseniális terv dugába dől, mert közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő.

A bosszú – bár önmagában is kerek élvezhető történet – folytatja a Haramia hőseinek kalandos történetét. Old Shatterhand és Winnetou tovább küzd a kegyetlen rablóbandával. Ismét találkozunk a különös banditával Old Wable-vel és fény derül a titokzatos arany gyűrű titkára is… A bosszú utoljára 50 évvel ezelőtt jelent meg, ezért reméljük, hogy újdonság értéke miatt is minden May rajongó könyvespolcára kerülhet.

Fekete Musztáng, a ravasz, rettegett komancs főnök, a „prérivadászok hóhéra” egy vasútépítő telepet készül megtámadni. Egy füst alatt gyűlölt ellenségeit, Old Shatterhandet és Winnetout el is szeretné fogni. Hogy ujjong majd a komancsok törzse, ha kínzócölöpön látja őket! Vajon sikerül-e neki? Sok izgalmas kalandot él át, sok titkos tervről, cselről, rajtaütésről, győzelemről és vereségről értesül az olvasó, amíg a regény végére érve, megtudja.

A kötet Karl May úti elbeszéléseinek gyűjteménye közé tartozik. &nbsp
- Első rész :A talizmán &nbsp
- Második rész: A kaffer sírja &nbsp
- Harmadik rész: A vérbosszú &nbsp
- Negyedi rész: A Kutb &nbsp
- Ötödik rész: A szerdesti félkézkalmár &nbsp
- Hatodik rész: Mária vagy Fatima &nbsp
- Hetedik rész: A káromkodó &nbsp
- Nyolcadik rész: A hóvihar &nbsp